by Tarján Tamás | Apr 1, 2022
2022/04/01
Maria Stella Petronilla Chiappini (1773–1843) a fennmaradt képek és szobrok tanúbizonysága szerint elragadóan szép leány volt. Tizenhárom éves korában annyira megtetszett egy ötvenéves angolnak, Thomas Wynnek, Newborough bárójának, hogy feleségül vette. Két gyermekük születése és férje halála után egy észt gróf, Heinrich George Eduard von Ungern-Sternberg házastársa lett. E szédítő társadalmi felemelkedés, úgy látszik, nem volt elegendő az egykori színésznő számára, mert 1824-ben a fejébe vette, hogy csecsemőkorában kicserélték Lajos Fülöp francia királlyal. Hahner Péter írása.
by Tarján Tamás | Mar 24, 2022
2022/03/23
Shakespeare III. Richárd című drámájának első színében e szavakkal jellemzi önmagát a torzszülött címszereplő: „Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, / Hogy eltöltsem e csevegő időt – / Úgy döntöttem, hogy gazember leszek / S utálom e kor hiú gyönyörét.” E mindössze huszonhat hónapig uralkodó király az angol középkor leghírhedtebb uralkodójává vált – annak ellenére, hogy több történész is megpróbálta tisztára mosni az emlékét. Hahner Péter írása.
by Tarján Tamás | Mar 21, 2022
2022/03/21
Hatos Pál ‒ folytatva Az elátkozott köztársaság című monográfiájával kezdett munkát ‒ arra vállalkozott, hogy az 1919. évi magyar proletárdiktatúra történetét áttekintse. A szerző ezzel a magyar történettudomány egy régi adósságát törlesztette, hiszen Hajdu Tibor 1969-ben megjelent monográfiája óta ez az első munka, amely a tanácsköztársaság históriájának átfogó áttekintésére vállalkozott. Nánay Mihály és Ligeti Dávid recenziója.
by Tarján Tamás | Feb 2, 2022
2022/02/02
Amikor William Henry Harrison bejelentette, hogy indul az 1836-os és az 1840-es elnökválasztáson, felkérték: maradjon csendben. Pontosabban: ne mondjon semmi lényegeset. Ami a legmeglepőbb, hogy a taktika a második esetben sikeresnek bizonyult. A demokrata párti Harrison 1840-ben 234 elektori szavazattal 60 ellenében elnyerte az Amerikai Egyesült Államok elnöki hivatalát. Hahner Péter írása.
by Tarján Tamás | Dec 30, 2021
2021/12/30
Az első világháborút utolsó előttiként lezáró magyar békeszerződés eseményei a szomszéd országok történetírásában sokáig nem kaptak igazán mély, forrásokra épülő, monografikus feldolgozást. Konferencia- és tanulmánykötetek, visszaemlékezések persze akadtak szép számmal, de szakszerűen, komoly hivatkozásokkal alátámasztott tudományos munka száz év alatt egy sem született a román, (cseh)szlovák, szerb, horvát, szlovén történészek tollából. Az osztrák Arnold Suppan és a szlovák Roman Holec centenáriumon megjelent monográfiái tehát régi adósságot törlesztenek. Szarka László két recenziója.
Recent Comments