Hahner Péter: Elcserélt gyermek volt Lajos Fülöp király?

2022/04/01

 

Maria Stella Petronilla Chiappini (1773–1843) a fennmaradt képek és szobrok tanúbizonysága szerint elragadóan szép leány volt. Tizenhárom éves korában annyira megtetszett egy ötvenéves angolnak, Thomas Wynnek, Newborough bárójának, hogy feleségül vette. Két gyermekük születése és férje halála után egy észt gróf, Heinrich George Eduard von Ungern-Sternberg házastársa lett. E szédítő társadalmi felemelkedés, úgy látszik, nem volt elegendő az egykori színésznő, egy börtönőr lánya számára, mert 1824-ben a fejébe vette, hogy csecsemőkorában kicserélték Lajos Fülöp francia királlyal.

Titkos alku

A színésznőből lett grófné ugyanis kapott egy levelet, melyet az apja, Lorenzo Chiappini diktált a halálos ágyán. Ebben azt állította, hogy nem ő az igazi apja. 1772 végén ugyanis egy utazókocsi állt meg Modigliana itáliai kisváros fogadója előtt. Egy házaspár szállt ki belőle, azzal a szándékkal, hogy itt töltenek pár hetet, amíg az állapotos feleség meg nem szüli gyermeküket. Összebarátkoztak a városka lakóival, Lorenzo Chiappinivel pedig furcsa alkut kötöttek. Mivel a börtönőr felesége is várandós volt, az előkelő idegeneknek pedig fiúörökösre volt szükségük, megegyeztek, hogy ha az úrnő lányt szülne, Chiappini felesége pedig fiút, akkor egy jókora összeg fejében kicserélik a két gyermeket. Így is történt, s az ismeretlen házaspár örökre eltűnt a kisfiúval.

Szenzációs felfedezés

Sternberg grófné ezután megszállottan kutatni kezdett igazi szülei után. Ügynökei addig kérdezgették Modigliana lakóit, amíg az egyik el nem mondta, hogy az ismeretlen házaspár a Joinville grófja és grófnője nevet használta. A grófné elutazott a franciaországi Joinville-be, ahol közölték vele, hogy ez a grófság Orléans hercegének „apanázsához” tartozik. A család ifjabb férfiai ezért olykor a Joinville grófja címet használták, amíg meg nem örököltek idősebb rokonaik halála után egy előkelőbben hangzó címet. Mivel pedig Orléans hercege ugyanabban az évben született, mint ő, 1773-ban, ettől kezdve meg volt győződve róla, hogy vér szerinti hercegi családból származik, s csecsemőkorában kicserélték Orléans leendő hercegével. Felfedezéseit egy röpiratban tette közzé, éppen 1830-ban, amikor a herceget Lajos Fülöp néven a franciák királyává nyilvánították. A grófné a trónra ugyan nem tarthatott igényt, hiszen a francia korona férfiágon öröklődött, az új uralkodó ellenfelei azonban azzal gúnyolhatták Lajos Fülöpöt, hogy valójában egy itáliai börtönőr fia.

A makacs rejtély

Lajos Fülöp minden bizonnyal felsóhajtott, amikor tudomást szerzett a grófnő állításairól, s arra gondolt, kalandos pályafutása betetőzéséhez még csak erre a vádra volt szüksége. A Bourbon-ház ifjabb ága vér szerinti hercegének született, a francia forradalom kitörése után volt jakobinus, katonatiszt, otthontalan emigráns, hazatérése után pedig a leggazdagabb francia arisztokrata, majd uralkodó. Élete anélkül is egy romantikus regény cselekményére emlékeztetett, hogy kicserélt gyermeknek tekintették volna. Szokásos nagyvonalúságával nem törődött a grófné állításaival, aki letelepedett Párizsban, és ezután aláírásai után odabiggyesztette: „…született Joinville.” Csak annyit ért el, hogy a faenzai egyházi törvényszék kiadott számára egy születési anyakönyvi kivonatot, amelyben megállapították, hogy „apja Louis de Joinville gróf, anyja pedig N. de Joinville grófné.” A rejtélyes szülőkről semmi más nem derült ki. Valószínűleg valamelyik kisebb itáliai uralkodócsalád tagjai lehettek, akiknek fiúörökösre volt szükségük, és álnevet használtak.

Titkos alku

Aki egyszer is látott Bourbon uralkodókat, annak el kell ismernie, hogy Lajos Fülöp arca minden szempontból ősei képmásaira emlékeztetett. Ennél azonban sokkal komolyabb érveket is fel lehet hozni a grófné állításaival szemben. Például azt, hogy Lajos Fülöp szülei 1773-ban nem jártak Itáliában, a grófné születésének idején a hivatalos francia állami lap, a Gazette de France tanúbizonysága szerint Versailles-ban tartózkodtak, ahol az apa részt vett a szabadkőművesek több napon át húzódó szertartásain. Egy vér szerinti herceg nem is hagyhatta volna el Franciaországot a király hivatalos engedélye nélkül. Ráadásul a grófné április 16-án, Lajos Fülöp pedig október 6-án született meg. Mégpedig a korabeli szokásoknak megfelelően az uralkodócsalád tagjainak, hercegeknek, grófoknak és házastársaiknak a jelenlétében, hogy minden kétséget eloszlathassanak a gyermek törvényességével kapcsolatban. Aki a legcsekélyebb mértékben is megismerkedett az uralkodócsalád születésekkel kapcsolatos szokásaival, az nem vehette komolyan Sternberg grófné állításait.

A szegény grófné egyre zavarodottabban viselkedett. Ki sem mert moccanni a párizsi Rivoli úton fenntartott lakásából, nehogy a király letartóztassa – pedig ez a veszély egyáltalán nem fenyegette. 1843-ban halt meg békésen otthonában, és utolsó szavaival is a királyt átkozta.

Close Bitnami banner
Bitnami