Szamosújvár, az örmény metropolisz

Szamosújvár a Kis-Szamos völgyében, Kolozsvártól hozzávetőlegesen 40 kilométernyire északkeletre fekszik. A település az erdélyi örménység fellegvára, illetve a romániai örmény katolikus ordináriátus székhelye. A városban a 18. század második felétől működik a történelmi Magyarország, majd pedig Románia egyik leghírhedtebb büntetés-végrehajtási intézete. Falai között raboskodott egykor a legendás haramiavezér, Rózsa Sándor, majd ide került Bukarest politikai foglyainak egy része, többek között Bodor Ádám Kossuth-díjas író is.

Szilágyság – A „hepehupás, vén vidék”

Ma a Szilágyságon gyakran csak átutaznak a Magyarországról Erdélybe vagy Erdélyből Magyarországra igyekvők. Turistaként azonban érdemes több időt szánni a hepehupás, vén Szilágyságra. Erdélynél visszafogottabb vidék, de tartogat szépségeket, és jellegzetes tája a Kárpát-medencének. A tájegységet hatvan település alkotja, és több tájra oszlik. Nevezetes települései közül kiemelhetjük a Wesselényi-kastélynak is otthont adó Zsibót és Zilahot.

Nagyszeben – Az erdélyi szászok „fővárosa”

A Déli-Kárpátok vonulatának közelében, a Szeben patak partján fekszik Nagyszeben városa, amely napjainkban a romániai Szeben megye (Județul Sibiu) székhelye. A települést a 12. században a Német-római Birodalomból érkező szász telepesek alapították, és a történelme során mindig is az erdélyi szászság kulturális és gazdasági központjának számított. A városra olykor a királyföldi németség, máskor viszont egész Erdély „fővárosaként” hivatkoztak, főként a 18. században, amikor az Erdélyi Főkormányszék székhelye volt, vagy éppen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő neoabszolutista rendszer idején, amikor innen irányították az erdélyi koronatartományt. A település alapvető német jellegéből adódóan a magyar népesség sohasem volt itt domináns.

Kerelőszentpál – Báthory István és Bekes Gáspár összecsapásának színhelye

Kerelőszentpál Maros megyében található községközpont, a Székelyföld, a Nyárádmente, a Mezőség, valamint a Küküllő-vidék peremén. 1575. július 8-án itt zajlott a kerelőszentpáli csata, mely Orbán Balázs szerint „Erdély függetlenségét s államiságát biztositá, mely az erdélyi fejedelemségnek lételét szilárd alapokra fekteté”. A település nevezetességei közé tartozik a Kápolnadomb és a Maros partján fekvő egykori Haller-kastély romos épülettömbje. Az utóbbi két évtized gazdasági beruházásai és ipari parkjai egyértelműen a megye egyik gazdasági csomópontjává emelték a települést. Évente augusztus végén kerül megszervezésre a hagyományos dinnyevásár vagy „szentpáli vásár”, amely a falunapokkal kiegészülve régi hagyományokat igyekszik átörökíteni.

Close Bitnami banner
Bitnami