Hencidától Bonchidáig folyt a sárga lé – szól a népmesék egyik gyakori zárómondata. Mind Hencida, mind Bonchida létező település. Bonchida hírnevét lenyűgöző Bánffy-kastélyának, református templomának, népzenéjének és néptáncainak köszönheti.
Az Olt partján fekvő Fogaras az erdélyi magyarok, románok és németek történelmében egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. Erős falainak és stratégiailag előnyös pozíciójának köszönhetően a vár kulcsszerepet játszott az Erdély feletti uralomért vívott küzdelmekben, de befolyása időnként a Kárpátokon túl elterülő Havasalföld politikai ügyeire is kiterjedt. Egy évszázadon át Fogaras a szász univerzitás birtokát képezte. A festői szépségű váráról ismert település a dualizmus korszakában kiváló ménesbirtokkal is rendelkezett. A magyar irodalom mesterei közül Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselőként, Babits Mihály pedig a főgimnázium tanáraként köthető Fogarashoz.
Az Ojtozi-szoros kapujában található Bereck története az ezeréves magyar határok védelmének históriájával egyenlő. Veneturné várának romjai ennek a küzdelemnek az első évszázadait szimbolizálják. 1814-ben ezen a településen született Gábor Áron, az 1848–49-es magyar szabadságharc híres ágyúöntő tüzér őrnagya, és a küzdelem végnapjaiban itt találkozott Petőfi Sándor Bem tábornokkal néhány nappal azelőtt, hogy a segesvári csatában hősi halált halt. Bereck mindkét világháborúban véres összecsapások színhelye volt, 1944-ben a Kárpátokat védő Árpád-vonal eddig a településig húzódott.
Válaszútnak, Wass Albert és Kallós Zoltán szülőfalujának komor, biblikus hangvételű neve van – pedig nem valamiféle filozófiai megfontolásokból kapta nevét, hanem azért, mert a Kolozsvárról Désre vezető országútról itt ágazik le az út a Borsa-patak völgyébe. Nevezetességei közé tartozik a Kallós-birtok, amely a Kallós Alapítvány székhelye a Kallós-múzeummal és az itteni magyar szórványkollégiummal; itt tartják nyaranta a nemzetközi mezőségi népzene- és néptánctábort. Kissé lejjebb, átellenben, az út másik oldalán pedig a helyi Bánffy-kastély magasodik, mely ugyan egyáltalán nem olyan jelentős, mint a szomszédos Bonchida monumentális Bánffy-kastélya, de így is rejt érdekességeket.
Annak ellenére, hogy több mint száz esztendő eltelt már az impériumváltás óta, Parajd nevét a köztudatban éppen úgy összekapcsoljuk a sóval, ahogy Kalocsát a paprikával, Makót a vöröshagymával vagy Körmöcbányát az arannyal. A község közel félezer éves történetében meghatározó szerepet játszott ennek az egykor rendkívüli értékkel bíró ásványkincsnek a bányászata, a modern korban pedig Parajd gyógyászati és turisztikai jelentőségét biztosítja a só.
Legutóbbi hozzászólások