Szerző: Tarján Tamás | jan 31, 2022
2022/01/31
A berlini tartományi szenátus megrendelésére nemrégiben született tanulmány szerint közel háromszáz berlini közterület nevét kellene megváltoztatni, ugyanis azok valamilyen mértékben antiszemita gondolatokat is valló történelmi személyiségekről vannak elnevezve. Közöttük megtaláljuk Luther Mártont, vagy éppen Richard Wagnert és Konrad Adenauert is. A témáról Nánay Mihály, intézetünk főmunkatársa beszélt az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Szerző: Tarján Tamás | jan 27, 2022
2022/01/27
Maderspach Viktor a 20. századi magyar történelem egyik legkülöncebb egyénisége, élete megfilmesítésért kiált – nem túlzás a „magyar Rambo” néven említeni őt. Életpályájának legismertebb epizódja kétségkívül az első világháborúhoz kapcsolódik, amikor a román betörés (1916) után gerillacsapatot szervezett. Haditetteiről később Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig című önéletrajzi művében számolt be.
Szerző: Tarján Tamás | jan 27, 2022
2022/01/26
A Rubicon Intézet 2021-ben két olyan kötetet is kiadott, amelyben Sir Bryan Cartledge történész, nyugalmazott brit diplomata a magyar történelmet tárgyalta. A Trianon egy angol szemével című könyv kiadása alkalmából egy vitaestet is szerveztünk, amelyet 2022. január 13-án, a Scruton Kávézóban tartottak meg.
Szerző: Tarján Tamás | jan 20, 2022
2022/01/20
Románia az első világháború kezdetén komoly dilemma előtt állt: ha az antant hatalmak mellé áll akkor lehetősége nyílhat a rég vágyott Erdély megszerzésére. Ugyanakkor a központi hatalmak az orosz uralom alatt álló, románok által lakott Besszarábiát, vagyis a mai Moldova területét kínálták Bukarest támogatásért. A balkáni királyság az előbbi ajánlatot választotta, és 1916 nyarán, egy kedvező pillanatban be is lépett a világháborúba, ám a központi hatalmakkal szemben 1918 tavaszán kapitulálni kényszerült.
Szerző: Tarján Tamás | jan 19, 2022
2022/01/19
Az ország kormányzását 1921-ben átvevő Bethlen István számára egyértelmű volt, hogy csak akkor tudja kivezetni Magyarországot a trianoni békediktátum után kialakult válságos társadalmi-gazdasági-politikai helyzetből, ha mélyreható intézkedéseket vezet be. Ezek foganatosítására csak kiszámítható és nyugodt politikai légkörben nyílt lehetőség. A miniszterelnök konszolidációs lépései – tehát a Bethlen-Peyer-paktum megkötése is – ebből az irányból érthetők meg.
Legutóbbi hozzászólások