by Tarján Tamás | Jun 1, 2021
A történelmi Magyarország utolsó, 1910-es népszámlálása idején az ország hatodik legnépesebb városa Temesvár volt, lakóinak száma meghaladta mindegyik, Romániához csatolt városét, így Nagyváradét és Kolozsvárét is.
Temesvár 1315 és 1323 között otthont adott a tartományurakkal háborúzó Károly Róbert udvartartásának, s ezzel lényegében Magyarország akkori „fővárosának” tekinthető. Történelme során elsőrangú katonai és gazdasági központnak bizonyult. Többször átépített vára igazi stratégiai központ volt, mely számos ostromot kiállt. A dualizmus idején a település a vidéki nagyipari fejlődés egyik fellegvára lett, aminek nyomán méltán érdemelte ki a „magyar Manchester” elnevezést. Az etnikailag sokszínű Bánságban található Temesváron a történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 40%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, csak a németség aránya múlta ezt felül.
by Tarján Tamás | May 30, 2021
A Nyárádmente Erdélyben, a Székelyföldön, Marosvásárhelytől délkeletre fekvő, magyarok lakta tájegység. Néprajzilag Marosszék központi régiója. Nyugat felől érkezve Nyárádtőnél érjük el a tájegységet, és leginkább az ákosfalvi körforgalomnál lehet letérni a Nyárád völgyébe. A folyó menti tájat Alsó-, Középső- és Felső-Nyárádmentére osztják: része „Szentföld”, „Murokország” és a Bekecsalja is.
by Tarján Tamás | May 19, 2021
A katolikus vallás erdélyi bástyájának számító Csíkszereda a Csíki-medence középső részén, az Olt folyó mentén, a Nagysomlyó-hegy lábánál fekszik. Kezdetben a határvédelmi céllal kialakított gyepűrendszer része volt, idővel azonban a régió meghatározó kereskedelmi és közigazgatási centrumává fejlődött. 1959 óta a város része Csíksomlyó település, ahol minden év pünkösdjén a híres csíksomlyói búcsú, az összmagyarság (egyik) legfontosabb vallási eseménye kerül megrendezésre. Csíkszereda a történelme során mindvégig alapvetően magyar ajkú székelyföldi településnek számított. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakossága 97%-a vallotta magát magyarnak, s ez a szám a legutóbbi, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint is közel 80% volt.
by Tarján Tamás | May 12, 2021
Marosvásárhely az Erdélyi-medence központi részén, változatos felszínen fekszik, a Székelyföld peremvidékén, a Mezőség és a Küküllők dombvidéki találkozásánál. A gazdag történelemmel rendelkező településen már őskori nyomai is voltak az emberi tevékenységnek, viszont a város kialakulását a régészek és helytörténészek a 11–13. század körülre datálják, amit azóta összefüggő és máig létező történeti fejlődés követett. A város fejlődését tekintve minden bizonnyal a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedei, az ún. „Bernády-korszak” mondható a legmeghatározóbbnak, amelynek eredményei ma is meghatározzák Marosvásárhely központjának térszervezését, sajátos arculatát. A kommunizmus időszakában megváltoztatták a város demográfiai jellegét, a rendszerváltásra „frontvárossá” változtatva Marosvásárhelyt, ahol 1990-ben zajlott le a „fekete márciusként” hivatkozott interetnikus konfliktus. Az egykoron Székely-Vásárhelynek nevezett és sokáig székelyfővárosnak vagy „virágok városának” is tartott település jelenleg is Románia legnagyobb számú magyar lakossággal rendelkező, az összlakosságát tekintve pedig 16. legnagyobb városa.
by Tarján Tamás | May 5, 2021
A mindössze 1159 méter magas Gyimesi-hágóra (vagyis a Fügés-tetőre) érve az emberen hamar egy másik világba lépés érzete uralkodik el. Gyimes a magyarországi látogatók számára is hívószó: az évente megrendezett tánctábor ropogtatástól (virtusmutogató legénytánc) és gardony (népi ütős hangszer) hangjától lüktető ritmusú, tánctól kigyúlt arcú mulatozókkal teli nyári estéi, a Keleti-Kárpátok lankás lejtői és a völgyben kanyargó Tatros csobogása, egy-egy rejtett, vad völgyecske nyugalma sokak számára személyesen megtapasztalt élmény. De mitől különleges e táj, és mitől érdekesek a lakói?
Recent Comments