by Tarján Tamás | Apr 28, 2021
Kolozsvártól délkeletre, az Aranyos folyó és a Rákos-patak összefolyásánál található Torda városa, a magyar vallásszabadság őrbástyája. Gazdag történelme során a város az erdélyi települések közül a legtöbb, összesen 127 országgyűlésnek adott otthont. Ezek közül a leghíresebb az 1568-as diéta volt, amikor is a világon elsőként foglalták törvénybe a lelkiismereti, valamint a vallásszabadságot. Torda azonban nemcsak az országgyűlései miatt volt ismert, hanem a sóbányája miatt is, amely évszázadokon át biztos munkát és megélhetést jelentett a helybéli sóbányászoknak.
by Tarján Tamás | Apr 18, 2021
A Gyergyói-medence keleti szegletében található Szárhegy története ezer szállal kapcsolódik a Lázár család múltjához. Erről a szoros kötelékről nem csupán a település román elnevezése – Lăzarea –, hanem számos neves műemlék épület is tanúskodik. Gyergyószárhegy első számú turistalátványosságát napjainkban az előkelő székely família újjáépített kastélya szolgáltatja, de a Lázárok a középkori alapítású katolikus templom csinosításában, valamint a Szármányon álló ferences kolostor felépítésében is döntő szerepet játszottak. A község történetének legfényesebb lapjai az Erdélyi Fejedelemség időszakában íródtak. Az itt élő székelyek nem csupán a török háborúk során tanúsított hősies helytállásukra lehetnek büszkék, hanem például arra is, hogy Bethlen Gábor fejedelem gyermekkorának jelentős részét náluk – a Lázár-kastélyban – töltötte. A magyar jellegét egészen napjainkig megőrző Gyergyószárhegy az 1970-es évek közepétől működő Barátság Alkotótábornak köszönhetően Erdély egyik fontos képzőművészeti központjává vált.
by Tarján Tamás | Apr 15, 2021
Az egykori Alsó-Fehér vármegye területén található Magyarózd a Pekri család kastélyáról, a hagyományos társadalomszerkezet megőrzéséről és színes hiedelemvilágáról egyaránt nevezetes. A pár száz fős lakossággal rendelkező, döntően ma is magyar falut és környékét képzeletbeli lények hada népesíti be. A róluk szóló történetek, velük kapcsolatos néphiedelmek kiváló alapot szolgáltathatnának a horrorfilmkészítők számára.
by Tarján Tamás | Apr 13, 2021
A Szent László királyunk által alapított, s ennek nyomán mindmáig „Szent László városaként” emlegetett Nagyvárad napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Több mint kilenc évszázadra visszanyúló gazdag történelme során mindvégig kiemelkedő egyházi, kulturális és gazdasági központnak számított. Igazi fénykora a dualizmus időszaka volt, amikor is komoly vasúti csomóponttá fejlődött, kiemelkedő pénzintézeti szereppel bírt, a szecesszió jegyében pedig olyan mintaszerű városrendezésen ment keresztül, ami a települést Európa egyik legszebb szecessziós városává tette. Rendkívül gazdag irodalmi–művészeti életének köszönhetően ekkoriban érdemelte ki a „Pece-parti Párizs” jelzőt. A történelmi Magyarország utolsó, 1910-ben lebonyolított népszámlálása idején a lakosainak még a 91%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, viszont a legutolsó, 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint ez a szám mindössze 23%-ra apadt.
by Tarján Tamás | Apr 3, 2021
„Magos Déva várának” históriája, a híres balladában leírt emberáldozatot leszámítva, hasonlít a Kőmíves Kelemenék által emelt erősség történetéhez. A Maros völgyét őrző erődítmény a valóságban is többször romba dőlt és újjáépült a századok során. Miután néhány évvel ezelőtt a turisztikai beruházásoknak köszönhetően ismét megújult, napjainkban Déva legfőbb látványosságának számít. A város ugyanakkor mégsem katonai szempontból igazán jelentős Erdély és Magyarország történetében. Hunyad vármegye székhelyeként a dualizmus korszakában a Maros-völgy egyik fontos közigazgatási és kulturális központjává vált, hidat képezve a Kárpát-medence központja és a székelyföldi magyar tömbterület között.
Recent Comments